Ökobúvár-denevérek

Hóbortos denevérek

 A kép forrása: http://www.sikerado.hu/tudomany/2012/10/01/Holdfobias_deneverek

Rendszertani besorolásuk: ország: állatok
                                        törzs: gerinchúrosok/gerincesek
                                        osztály: emlősök
                                        alosztály: elevenszülők
                                        rend: denevérek

• Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő  a „vitorla” feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, röptük különbözik a madarakétól.
• Az emlősök között egyedül állnak abban, hogy térdüket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, ami szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. Ebből következően lábujjaik nem előre-hanem hátranéznek. A földön csak üggyel-bajjal mozognak.
• Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon.
• Fogazatuk elkülönült metsző-, szem- és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Tépőfoguk nincs. 
• Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, 35 – 105 kHz közé esik. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás orrukon bocsátják ki az ultrahangot.
• Európa valamennyi denevére hosszabb-rövidebb téli álmot alszik, amelynek időtartama a külső hőmérséklettől függ. Enyhe teleken az alvás csupán néhány hétre korlátozódhat. A délen élő denevérek az eltérő éghajlaton rövidebb ideig alszanak, mint a hidegebb tájakon lakók.
• A legtöbb denevérfaj társasan él, csak néhányuk pihen magányosan. Ezek saját revírt tartanak, ahonnan elűzik a betolakodókat. Tavasszal számos nőstény gyűlik össze az arra alkalmas üregekben és barlangokban, utódaikat az ilyen, úgynevezett kölykezőszállásokon hozzák világra. A hímek ez idő alatt egyedül vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak.Nyári szállásul régi épületek padlásait választja. Ritkán üreges fát és mesterséges fészekodút választ. Barlangokba telel. A csoportok olyan barlangot keresnek, amelyben 7-8 Celsius fok van és magas páratartalmú a levegő.Mindig a barlang legmagasabb pontján függenek. Tavasszal a bejárathoz mennek.Néha magányosan töltik a telet.
• Ivarérettségét 1- 2 éves korában nyeri el. A párzási időszak ősszel és télen van. A vemhesség 2 hónapig tart. A 2 hónap után születik 1 kölyök. A kölyök júniusban vagy júliusban jön a világra. Születéskor a kölykök csupaszok, rózsaszínek, vakok. 3 hetes korukban már repülnek.
• A denevérek az egész Földet benépesítik.A denevérek között vannak növényevők, amelyek gyümölcsökkel és virágporral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de többségük rovarevő. 

Dávid Enikő, Szűcs Noémi,Toldi Boglárka

8.b

Válaszolj a kérdésekre!

1. Mi a revír?

2. Minek a segítségével tájékozódnak a denevérek?

3. Miért adhattak a képen látható denevéreknek tejet?

4. Mi a vitorla?

5. Mivel táplálkoznak  Magyarországon élő denevérek?

Válaszaitokat 2013. február 1-ig adhatjátok le!