2015 év madara a búbosbanka
Költöző madár, így Európában,
Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel, Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik.
Testhossza 25 – 29 centiméter.
Fő
eledelét a rovarok képzik.
Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal,
gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú
Üregekben, harkályfélék által készített odúban,
emberi településeken fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen csak a tojó
16–19 napig kotlik. A kirepülés a kikelés után 26–27 nappal történik.
védett: eszmei értéke: 50000 Ft
http://www.felsofokon.hu/sites/default/files/users/armillariella/images/operafaunisztika17479.jpgcsőrével a földből is kiszed.
wikipedia
Varga Alexandra 7.o
Az év ízeltlábúja: nagy szentjánosbogár
A szavazáson a legtöbb jelölést kapott faj, és így a 2015. év rovara a nagy
szentjánosbogár.
Azért is szerencsés, hogy erre a fajra esett a választás, mert
az UNESCO – Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezése – 2015-öt a Fény
Nemzetközi Évének nyilvánította.
A szentjánosbogár és a fény ugyanis
elválaszthatatlanok: e bogárfaj legismertebb és legfeltűnőbb élettani
megnyilvánulása az, hogy világítani képes.
Tudományos neve:
A
nagy szentjánosbogár tudományos neve Lampyris noctiluca (Linnaeus, 1767).
Tudományos nevének első szava (a genusznév) lámpást jelent, a második szó (a
faji jelző) jelentése "éjszaka világító". Besorolása az állatok
rendszerében a következő:
rendszertani besorolása:
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő-bogarak (Polyphaga)
Családsorozat:Pattanóbogár-szerűek
(Elateroidea)
Család: Szentjánosbogár-félék (Lampyridae) Genusz: Lampyris
Forrás:
Tömösközi Panna 7. o.
Az év hala: kecsege
Előfordulása:
A Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő
területén, az Északi Jeges-tengerbe ömlő folyók közül Előfordulása:
az Ob-Irtisz-Jenyiszej vízrendszerében honos. A Dunában és
nagyobb mellékfolyóiban egészen Bajorországig előfordul.
Megjelenése:
Testhossza az 1 métert is elérheti, testtömege 6-7 kilogramm
közötti. 11-17 hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. A 60-70
apró oldalvért tetőcserép módjára fedi egymást; a hasvértek száma 10-18.
Teste
karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló.
Négy rojtozott bajuszszála
viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat.
Mellúszója nagy és erős, a
hátúszó a farokhoz közel, a farok alatti úszó fölött helyezkedik el.
A testének
nagyobb része sötétbarna, szürkésbarna vagy feketés barna, esetleg zöldes vagy
kékes árnyalattal. A hasa sárga vagy vörhenyes fehér színű. Vértjei
elefántcsont színűek.
Életmódja:
A homokban, iszapban élő rovarlárvákkal, apró csigákkal,
kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Télre a kecsegék nagy
csapatokban a meder mélyebb gödreibe húzódnak. Az ivarérettséget a hímek 4-5, a
nőstények csak 5-6 éves korban érik el.
Szaporodása:
Május-júniusban az áramló vízben kavicspadokon ívik. Egy-egy
ikrás életkorától függően 5000-100 000 darab szürkésfehér színű ikrát rak,
átmérőjük ~ 1,5-2,0 mm. A lárvák 4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a
Fekete-tenger felé vándorlást, de a tengert nem érik el, visszafordulnak. Ezt a
vándorlási formát "imitált migratio"-nak hívják. A kecsege a
régmúltban tengeri hal volt, és ennek bélyegeit a mai napig is hordozza. A
halászati vízterületeken egyes halfajok szerinti érvényes tilalmi idők.
Ádám Sándor, Burai Ádám 8.o
Forrás: http://pannonrtv.com/web/wp-content/uploads/2015/01/8__kecsege__images_5_8_1.png
Wikipedia
